Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Környező települések képes leírás - Háromhuta.tlap.hu
részletek »

Környező települések - Háromhuta.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: haromhuta.tlap.hu » Környező települések
Keresés
Találatok száma - 12 db
Bodrogolaszi

Bodrogolaszi

A 19. században a Lónyay család birtoka lett; 1808-ban Lónyay Gábor, az 1900-as évek elején pedig gróf Lónyay Elemér és neje Stefánia főhercegnő volt a birtokosa, akinek itt szép kastélya volt, melyet Lónyai Elemér atyja: Lónyay Ödön, az 1860-as években építtetett. A kastélyt egykor díszes park vette körül. Miután a család kihalt, az egyház, pontosabban a Pannonhalmi apátság örökölte a kastélyt, és az azt övező területet. A 80-as években kollégiumként működött az épület, manapság kihasználatlan. A település határában fekvő Csókfölde nevezetű dűlőhöz egy monda fűződik; mely szerint a területet Báthory Zsófia, a pataki nagyassszony, egy csókért adományozta az ujhelyi pálos-atyáknak. Szarkakút néven - egy gyógyvízű forrás is található volt itt, amelynek vizét köszvény ellen használták. A 20. század elején elején Zemplén vármegye Tokaji járásához tartozott.

Erdőbénye

Erdőbénye

Erdőbénye két település egyesítéséből jött létre. Ez a két falu Alsó- és Felsőbénye, vagy Mező- és Egyházasbénye néven fordul elő régi dokumentumokban. Először 1404-ben említik. 1604-től a Rákócziak birtoka, ők építtették a kastélyt és az alatta lévő pincerendszert, ami Hegyalja egyik legnagyobb összefüggő pincerendszere.

Erdőhorváti

Erdőhorváti

A települést a tatárjárás után említik először, de már korábban is állt. Az első írott adat 1353-ból való a településről, a pálosok ekkor építettek itt zárdát a Canonica Visitatio 1814. évi adatai szerint. E zárda romjai még a 15. században is láthatók voltak. 1398-ban Horváthyként említették, ekkor Debreő István és fiai voltak birtokosai.

Fony

Fony

Fony és környéke már ősidők óta lakott hely volt. A község területén nagyszámú kőkori leletet találtak, s a település nagy része kőkori telepre épült. Fony (Tímár) az Árpád-korban már lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1219-ben említették először Fon néven a pataki ispán által fonyi emberek ügyében való per kapcsán. 1269-ben Tymar Foon, 1297-ben Foon, 1330-ban Fony-nak írták. A település nevében ekkor szereplő tímár név arra utal, hogy a falu egyik részét királyi tímárok lakták. Ezt 1269-ben az ifjú király Csák nemzetséghez tartozó Zlauch fia Tamás özvegyének, Ágnesnek adta, de 1297-ben III. Endre, majd az országbíró is Zlauch fia Tamás leányának Katalinnak, s annak Miklós nevű fiának ítélte vissza a Csák nemzetségbeliekkel szemben. A 14. század elejétől Fonyi Miklós fiainak birtoka volt. Fonyi Miklós fiai ekkor Száka (1322), Hernádnémeti (1325), a Gömörben lévő Hangony és Felfalu (1332), a Sárosban lévő Kurima (1327), Újfalu (1330) és Borsodban Noszkakeresztúr (1332) birtokosai is voltak. 1332-ben a pápai tizedjegyzék adatai szerint Fony település papja 15 garas pápai tizedet fizetett. 1910-es összeíráskor 820 lakosából 817 magyar volt, ebből 458 római katolikus, 64 görög katolikus, 269 református volt. Fony a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott, ekkor 907 lakosa volt, 192 házban.

Gönc

Gönc

Településünk története a 12. század (1100-as évek) közepére vezethető vissza. Az ezelőtti időszakban vidékünk határgyepünek számított. A honfoglaló magyarság a Kárpátok és az Adriai - tenger között nem vett birtokba minden területet. A határként funkcionáló gyepük közelébe a magyarok, a velük szövetségben lévő népeket telepítették (mint pl.: kabarok, székelyek, a XI. századtól besenyő törzsek).

Hejce

Hejce

Hejce egyik legkorábbi településünk, már 1009-ből van róla adat, ekkor I. István az általa alapított egri püspökségnek adományozta. A 15. században husziták telepedtek meg a falu keleti részén, melyet utánuk ma is Csehországnak neveznek a helyiek. Ebben az időben Hejce már mezőváros.

Komlóska

Komlóska

Komlóska egy kis falu, a zempléni hegyek között. Csodálatos természeti környezetben, a tokaji történelmi borvidék határán fekszik, Sárospatak mellett. Első írásos említése 1396. Ebben az időben már itt állott a település határán Solymos vára és a darnói apátság. A falut a középkori aranybányászat miatt nevezték Aranyos Komlóskának is...

Regéc

Regéc

Ez a furcsa hangzású név sok ember számára első hallásra semmit sem jelent. Talán a legtöbben még arra sem tudnának válaszolni, hogy egyáltalán Magyarországon van-e ez a kicsiny, 120 lelkes település. Pedig itt van, az ország északkeleti csücskében Zemplén és Abaúj határán, a Zempléni-hegység nyugati lábánál található. Ezen a vidéken a geológiai értékek kedvelői igazi csemegéket találhatnak. A Zempléni-hegység földrajzi értékeinek kataszteréből kitűnik, hogy itt minden négyzetméterre átlagban 15 védett geológiai ritkaság esik. A vidék ezt a vonzerejét máig megőrizte. Nagy genetikai értéket képvisel a gímszarvas és muflon populáció, s az itt honos vaddisznó törzs hazánk kimagasló minőségű állatállományát reprezentálja.

Tokaj

Tokaj

Amikor Tokaj neve elhangzik valahol, mindenki felkapja a fejét. Odafigyel a méltató szavakra, mondatokra. Helyesli az elismerést és tiltakozik, ha netán ócsárolják világhírű termékét a 'tokaji bor'-t. Az a hírnév, mely a középkorban alakult ki, ma is visszahull e Tisza-Bodrog parti városkára.

Hirdetés
Tolcsva

Tolcsva

Községünk Tokaj-hegyalja szívében elhelyezkedve, neves szőlő dűlő területek tövében található.A festői szépségű táj mellett több tucatnyi egyedi hegyaljai borospincével is büszkélkedhet a falu. A nemes borokat rejtő pincéket évente egy alkalommal - a Tolcsvai Borfesztivál idején - a nagyközönség is megtekintheti.A mára nemzetközivé vált fesztiválunkkal a szőlő és a bor iránti tiszteletet, valamint a hagyományok őrzését igyekszünk bemutatni.

Vámosújfalu

Vámosújfalu

A Hatvan-Miskolc-Szerencs ;Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonal jobb oldalán, Sárazsadány és Olaszliszka községek között, a Bodrogtól mint egy 800 m-re északra, a Tolcsva-patak mellett fekszik. Területe és határának nagyobb része sík vidék, csak a Tolcsvával határos, a vasútvonalon túli határrész hegyes. Ideáig nyúlnak a tolcsvai hegyek lábai. Földrajzi szempontból azonban tiszta alföldi településnek vehető. A település eredeti földrajzi meghatározója a Bodrog folyó volt. Később a Bodroggal nagyjából párhuzamosan futó miskolc-sátoraljaújhelyi út lett a települést leginkább befolyásoló tényező. Legújabban pedig az úttal általában párhuzamosan haladó Miskolc-sátoraljaújhelyi vasútvonal kapott település formáló szerepet. Ősmagyarok előbb laktak itt, mint Tolcsván, mivel Tolcsva a honkeresők útirányából kiesett, továbbá azért is, mert állattenyésztő őseink inkább találtak a lapályon fekvő Vámosújfalun legelőt.

Vizsoly

Vizsoly

Településünk különleges földrajzi fekvésének köszönhetően 2 különböző földrajzi területről is ideálisan megközelíthető, a 3-as úton Miskolc megyeszékhelytől 60, Szikszótól 40, Encstől 15 km-re fekszik, de nagyon könnyen megközelíthető a zempléni településkörből is, hiszen Szerencstől mindössze 25 km-re található. A Vizsolyra kirándulók sok kis abaúji településen, csodálatos természeti útvonalon a Hernád völgyében, Boldogkő vára mellett elhaladva érkezhetnek falunkba. Nem kevésbé élvezetesebb azoknak sem az útjuk, akik a zempléni hegyeken át, a Tokaj hegyaljai világörökség településein keresztül érkeznek Vizsolyba. Minkét útvonalon csodálatos természeti környezettel és rendkívül gazdag történelmi kincsekkel találkozhatnak.

Tuti menü